Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

A megnyerhető veszteség

Tegnap másfél órás Tandori-emlékest a Müpában. "Csak" elszavaltak jó sok verset  Tandori Dezső től, amelyeket jobbára az kötött össze, hogy a halálról és elmúlásról szóltak. Talán lehetett volna jobban követhető íve is az előadásnak, a kísérő zenéről és táncról pedig most szintén nem írnék részletesen. Csak talán annyit, hogy a nagyszerű versek mellett még inkább kiütközött a középszerűsége, mert a zenész és a táncos bár önmagában minőségi produkciót adtak elő, de semmi közük  nem volt az egészhez: bármilyen 20. századi versfolyam mehetett volna mellette-alatta. Kérdés, mi alapján lehet azt mondani egy versről, hogy nagyszerű. (Azért, mert Tandori írta, biztosan nem, mert sokat írt, rosszat is.) De az alapján biztosan, hogy bár másfél órán keresztül nagyon mélyen szóltak halálról és elmúlásról, mégis derű és humor sugárzott belőlük, olyan ragyogóan, hogy ez a jó érzés még ma délután is elkísér. https://reader.dia.hu/document/Tandori_Dezso-A_megnyerheto_veszteseg-14279/Tand
Legutóbbi bejegyzések

"A titkos ajtó" - kihívás

Az oldal neve magyarul: Titkos ajtó . A feladat : minden héten benyitni és arról a helyről, ahova benyitottál megírni egy  bármilyen történetet.  Az oldal a Google Maps-on keresztül bedob valahova a nagyvilágba. Bárhova.... A mottó: "inkább 52 rossz történet, mint 1 semmilyen." 2019. november 22-ig erről a helyről kell írnom egy történetet:  https://www.google.com/maps/@-77.6360568,166.4179189,2a,73.7y,296.48h,79.08t/data=!3m6!1e1!3m4!1sAOKvnQlZrFv4HDLbQd8sHQ!2e0!7i13312!8i6656   Izgalmas :)

Bemutatkozás

30-as évei elején járó nő vagyok, messzemenőkig bölcsész végzettségekkel, valamint katolikus hittanárnak is tanultam (a teológia a hagyományos, középkori felosztás szerint, hanem ráépülő, külön tudomány). Majd egy ideig általános iskolai tanárként dolgoztam.  Azt hiszem, ez a két mondat elég rémisztően hangzik a magyar társadalomban ahhoz, hogy innentől csak az igazán elszántak olvassanak tovább. Umberto Econak ugyanezen hatás eléréséhez 100 unalmas oldallal kellett kezdenie a regényeit. Nekem sokkal könnyebb dolgom van. Leginkább stresszkezelésként szoktam írni. Nem terápiás célzattal kiírom magamból a problémákat, hanem egyszerűen ha megírok egy történetet, tökéletesen békésnek és nyugodtnak érzem magam.  Gyerekkorom óta írok, első regényem közvetlenül azután keletkezett, hogy megtanultam írni. Szerintem 10 kis füzetoldalt tett ki, valójában egy rövid mese volt. A következő 20 évben nem mutattam meg senkinek az írásaimat. Illetve volt, hogy éveken át nem tudtam írni. (